Hasznos tudnivalók az ízületi gyulladásról

MR.B

Az ízület gyulladásos megbetegedését artritisznek nevezzük. Ilyenkor az ízületi belhártya begyullad, sok esetben valamilyen szisztémás betegség részeként. Kifejezetten gyakran jelentkezik a csípő- és a térdízületben, de bármely kisebb ízületet is érintheti. Gyakori, hogy egy időben több ízületben is jelentkezik a gyulladás, legfőképp autoimmun gyulladásos betegség esetén.

Az artritisz diagnosztizálásához fizikális vizsgálat, valamint laboratóriumi és röntgen vizsgálatok szükségesek. A fizikális vizsgálat során az érintett ízület(ek) mozgásterjedelmét ellenőrizzük különböző irányokban, így megtudhatjuk melyik mozgások korlátozottak, vagy fájdalmasok. Röntgen felvétellel a porckopást, laboratóriumi vizsgálatokkal a mögöttesen álló esetleges egyéb elváltozásokat szűrjük ki.

Az ízületi gyulladás kialakulásának oka

Az ízületi gyulladás hátterében számos ok állhat. Gyakran túlterhelés vagy az ízületi anatómiai balansz felborulása vezet enyhébb gyulladáshoz, azonban előfordul, hogy komolyabb és összetettebb probléma áll a háttérben. Több ízület egyidejű gyulladását általában valamilyen autoimmun szisztémás betegség okozza.

A leggyakoribb ízületi gyulladással járó szisztémás megbetegedések:

  • Reumatoid Artiszisz (RA), vagyis autoimmun sokízületi gyulladás. Ilyen esetben az immunrendszer megbetegedése okozza a problémát, mivel a saját sejtjei ellen fordul. RA esetén az immun támadás az ízületek felé fordul, és általában szisztémásan több ízület egy időben történő gyulladását okozza.
  • Bechterew-kór: egy krónikus gyulladásos-degeneratív betegség ami általában a gerincoszlopot és a szakroiliakális ízületeket (a medence és a gerinc találkozásánál) érinti. A Bechterew-kór a gerinc csigolyáinak gyulladása mellett gyakran a csípőízület gyulladását és károsodását is okozza.
  • Szisztémás Lupus Erythematosus (SLE): szintén autoimmun megbetegedés, amely során a szervezet immunrendszere megtámadja saját egészséges sejtjeit és szöveteit. A lupus komoly gyulladást okoz az ízületek mellett a bőrön, a vesékben, a szívben és a tüdőben is.

Az ízületi gyulladás kezelése mindhárom kórkép esetén egy komplex terápia részét képezi.

Az artritisz tünetei

Az ízületben jelentkező fájdalom, duzzanat, bőrpír jellegzetes tünetei a gyulladásnak. Artritisz esetén a fájdalom tipikusan reggel jelentkezik legerősebben és a nap folyamán enyhülhet. Gyakran jár együtt az ízületben jelentkező merevség-érzettel, a mozgásfunkciók nehezítettségével. Élénk mozgás hatására a panaszok erősödnek. Szisztémás háttér betegségek esetén jellemző, hogy a krónikus gyulladás időközönként fellángol, majd magától csillapodik. A gyulladás az ízületet folyamatosan károsítja, hosszú távon porckopáshoz vezet, ami miatt protézis műtétre lehet szükség.

Az ízületi gyulladás kezelése

Az artritisz kezelése minden esetben a pontos diagnózis függvényében határozható meg. Általában konzervatív terápiás módszerek ajánlottak, a sebészeti megoldás csak utolsó választásként jöhet szóba. 

Az artritisz konzervatív terápiás lehetőségei:

  • Gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása szájon át szedve
  • Gyulladáscsökkentő hatású kenőcsök alkalmazása helyileg
  • Gyulladáscsökkentő injekció alkalmazása helyileg (szteroidos injekció az izületbe)
  • Gyógytorna – segít javítani az ízület mozgástartományát és megerősíti az izomtónust
  • Fizikoterápia – fájdalomcsillapító hatással lehet a gyulladt ízületre
  • Jegelés

Sebészi megoldások artritisz esetén

A műtéti beavatkozás egyik alapfeltétele a gyulladási faktor minimalizálása a szervezetben, tehát a háttérben álló alapbetegség eredményes kezelése. Kizárólag akkor jön szóba sebészeti megoldás, ha a konzervatív kezelések nem csökkentik a beteg panaszait. A műtét típusa függ a beteg korától, állapotától, valamint az ízületi gyulladást okozó diagnózistól. A műtét célja, hogy enyhítse a fájdalmat és javítsa a mozgást. Leggyakrabban csípő-, esetleg térd- vagy váll ízületi gyulladás esetén jön szóba sebészi beavatkozás.

A leggyakoribb műtétek artritisz esetén:

  • Ízületi Totál Protézis beültetés: általában rheumatoid arthritis és a Bechterew-kór esetén.
  • Csont-graft beültetés szóba jöhet SLE esetén. A graftok célja, hogy az elhalt sejtek helyett új szövet struktúrát alakítsanak ki.
  • Core-dekompresszió, azaz combfej felfúrás, csípőízületi gyulladás esetén. Segít csökkenteni a csontvelő nyomást, és ösztönzi a vér áramlását a csontokban. SLE esetén jön szóba.
  • Szinovektómia: az eljárás lényege, hogy eltávolítása az ízületi belhártya egy részét vagy egészét. Ez a gyulladást önmagában ugyan nem befolyásolja, de a porc károsodás  korlátozódik, lelassul.

Az ízületi gyulladás kezelése minden esetben szakorvos feladata!

Fájdalmas ízületi panaszok esetén keresse fel rendelésemet! Alapos vizsgálattal, pontos diagnózissal és megfelelő kezeléssel Önnek is segítek!

Ha térdfájdalommal, csípőfájdalommal kűzd, vagy más mozgásszervi panasza van, vegye fel velem a kapcsolatot, segítek!

Ossza meg ismerősével!

Facebook
LinkedIn
Email

A jelenlegi egészségügyi jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a magánellátásban végzett gyógyítási folyamatot, az állami egészségügyi ellátás keretein belül is végezzük.

Fontos tudni, hogy magánellátásban a teljes gyógyulási folyamatot le tudjuk fedni, professzionális diagnosztikai és műtéti háttérrel, kimagasló szakmaisággal.